Martion: Alternatív Idők Szerepjáték
Magnus Sabel
Születési idő:
1435
Nem:
Férfi
Korszak: Újkor
Magnus Sabel
(20)
Kalóz
Testalkat:
Nem a bicepszével vagy a kidolgozott hasizmaival fog elkápráztatni.
Vonások:
Erős járomív, erős állkapocs.
Szem:
A pupilla körül jégkék, ám a széle inkább sötétebb, tengerkék, ettől egyfajta csillag mintázatúnak tűnik.
Haj:
Aranyszőke, hosszú, hullámos fürtök.
Általános öltözet:
Bő ing és nadrág, ami a mozgást sem gátolja.
Első benyomás, kisugárzás:
A hajón: Sosem rest mások kárára tréfákat kitalálni, másokat megszégyeníteni. Mindaddig ki lehet jönni vele, míg fel nem dühítik. Ha így történik, akkor legjobb, ha mindenki távozik a fedélzetről, míg kitombolja magát, és lenyugszik.
A hajón kívül: A Mester mellett áll, tekintete szüntelen pásztázza a környezetet a veszélyforrást lesve. Amíg beszél, amíg jó kedélyű, nincs gond. Képtelen nyugton maradni, igazán izgága. Sokat beszél, beleszól a dolgokba, kérdez.
Leírás
1435-ben, a későbbi VIII. Károlyként ismert Karl Knutsson első feleségének, Birgitta Turesdotter Bielke-nek törvénytelen gyermekeként jött világra. A nő szolgálója a gyermeket egy fogadósra és nejére bízta, akik befogadták, és sajátjukként nevelték, ám egyikük sem rendelkezett mágikus képességekkel. A fiú már igen korán vadmágia jeleit mutatta, és bár titokban kellett tartaniuk, anyja még tanítót is szerzett neki. Mikor Magnus tíz éves lett, egy csapat bandita rontott a fogadójukba. A vendégek közé törtek, többeket lemészároltak, köztük a fiú anyját. Magnus leégette az egész fogadót benne a vendégekkel, a banditákkal és az apjával. Egyedül ő élte túl azok közül, akik odabent voltak, és bár csupa korom és füst volt, egy karcolás nem sok, annyi nem esett rajta.

Menekülőre fogta, ám szerencsétlenségére nem jutott sokáig. Az utcán töltött első éjszakáján nyakon csípte egy kereskedő, aki mint kiderült, tudott a mágusok világáról. Jó pénzért adta el őt egy olyan mágusnak, aki elemista harcok fogadásaiból tartotta fenn magát. A fiút vele egykorúakkal dobta a ringbe, ám ezek még nem élet-halál küzdelmek voltak. Három év telt el így, tradíciója tanulásával, mígnem megvívta élete első halálig tartó küzdelmét, ahol meg kellett ölnie azt a fiút, aki a legtöbbet jelentette neki a többiek közül.

Innentől a dolgok csak rosszabbra fordultak. Éheztették őt, ketrecbe zárták, úgy tartották, akár egy állatot. Ha győzött, ételt kapott, ha egy kisebb csatában vesztett, fény, étel és víz nélkül tartották néhány napot.

Húsz éves korára egy elvadult kutyához hasonlított leginkább. Bárkit megölt, akit ellenfeléül választottak, bárkit megégetett, aki hozzáért apró kis szállásán. Az egyik csatája során valaki beleszólt a harcba, ő pedig a közönségre szabadult. Valaki megálljt parancsolt neki. Valaki, aki elég erős volt, hogy visszafogja őt. A Mester. Megvette őt a gazdáitól, maga mellé vette.

Megetette, megitatta, habár óvakodott tőle. Magnus se Istent, se embert nem ismert el akkoriban. Évek teltek el egy újabb börtönben, ám ezúttal már egy szobányi volt legalább. Ahogy kezdett megnyugodni, jobban érezte magát. Erősebb, gyorsabb, ügyesebb lett, és sohasem éhezett. Néhány hónap múltán egy fiatal férfi kezdett bejárni hozzá. Eleinte rövidebb időkre védelemmel, később, ahogy Magnus közelebb engedte magához, úgy maradtak el az óvintézkedések. A neve Henry volt, levegőmágusként a Mester hajójára tartozott. Egy éve volt a Mester tulajdonában, mikor először a hajóra tehette a lábát. Viszonylag gyorsan alkalmazkodott az új körülményekhez, és néhány év alatt egészen emberivé lett. A hajó többi matróza hozzá hasonló volt, a barátai lettek. Persze Henry volt a legfontosabb mind közül.

A Mester persze sosem rejtette véka alá vonzalmát az ifjak iránt, amit Magnus nem fogadott jó szívvel, ám nem tehetett semmit. Henry és közte a viszony csak még szorosabbra fűződött az eltelt idő alatt, mígnem egy vihar el nem ragadta tőlük a fiút. Egy kirabolni kívánt hajó szabadította rájuk a mesterséges vihart, ami olyan vad, olyan megfékezhetetlen volt, hogy többüket lesodorta a fedélzetről. Magnus is majdnem odaveszett, ám Henry megmentette őt utolsó erejével.

A későbbiek során mindig akadt egy társa a csoportban, akihez feltétel nélkül ragaszkodott. Sok mindent levedlett régi szokásaiból, ám sok megmaradt. A Mester testőrként tartja maga mellett általában kiemelkedő tűzereje és gyors reflexei miatt.
Karakterkép:
Ian De Bolle