Martion: Alternatív Idők Szerepjáték
Netter Zorán
Születési idő:
1979
Nem:
Férfi
Korszak: Modern kor
Netter Zorán
(34)
Testőr
Testalkat:
Magas, erős, jól kidolgozott izomzatú
Vonások:
Határozott, de nem durva arcvonások
Szem:
Borostyán-sárga, hosszúkás pupillával, bárki láthatja nem emberi mivoltát
Haj:
Váll körül érő, olykor hullámos, barna
Általános öltözet:
Amit a helyzet megkíván, de ha teheti szabadidejében a kényelemre és praktikumra törekszik.
Első benyomás, kisugárzás:
Első ránézésre jóképű, jó megjelenésű fiatalember, de van benne valami furcsa. Megakad az ember tekintete rajta. Azok a szemek! Te jó ég, mint valami vadállaté! Az a furcsa, szinte mindig ugrásra kész tartás, mintha egy ragadozót látnál... És ha megszólal... a hangja kellemes, de a fogai! Senkinek nem lehetnek ilyen hegyesek, ilyen fenyegetően élesek... Lehet, hogy érdekesnek találod csupán, lehet hogy fenyegetőnek... De egy biztos, nem az, akibe szívesen belekötnél.
Leírás
Az életem teljesen átlagos, és normális volt. Megszülettem, felcseperedtem, éltem a salgótarjáni fiatalok kifogásolható életét, talán kicsit máshogy mint ők. Mágus vagyok, mágusok a szüleim. És az anyám paranoid skizofrén. De ezzel együtt lehet élni. Aztán tizenegy évvel ezelőtt... A haverokkal buliztunk, nincs sok ilyen alkalom, felmentünk Bátonyterenyébe, jól be az erdő közepébe egy panzióba. Nagy móka volt, bár az égen egy csillag nem látszott a felhőktől. A kutyák meg voltak kergülve aznap este. Aztán a tábortűznél ültünk, mikor előbukkant a hold a felhők mögül. Hallottunk mi addig is vonyítást, de akkor már tudtam, hogy nekünk lőttek. Két talan sráccal voltam fenn meg egy kis boszorkánnyal. Mind ittunk már, de csak nekem tűnt fel, hogy körbevettek. Használtam az elemem, küzdöttem, de az alkohol tompítja a kognitív képességeket, és a mágiahasználatot is. Én voltam az utolsó, akit elkaptak. Soha nem felejtem el a sikolyaikat. Én éltem túl egyedül. Az egyik talan sráccal még együtt lábadoztunk a Főnixben, de mikor megtudta mi lett belőle, nemes egyszerűséggel megölte magát. Amúgy se állt távol tőle a depresszió, ez csak a pont volt az i-n. Szóval egy hónap múlva egyedül bolyhosodtam ki. Az apám nem repdesett a boldogságtól. Az anyám meg amúgy is labilis. Úgy gondoltam minden rendben lesz, majd megtanulok valahogy együtt élni ezzel. Tévedtem. Már a harmadik átváltozásom volt talán, mikor elrontottam valamit a holdkontrollal. Mit szépítsem, gondolom kihagytam néhány napot. Mit árthat, hm? Aznap éjjel öltem először. Mikor visszaváltoztam nemigen emlékeztem elsőre semmire. Véres ruhacafatok voltak körülöttem és egy szétmarcangolt tetem... Onnantól már beugrottak a részletek is. Az ezt követő évre nem vagyok büszke. Megjártam a mélypontot, és azt hiszem nem húztam volna olyan stílusban túl soká, ha Bolhás Joe be nem mutat Neki. Walter megmentette az életem, és új lehetőséget adott. Azóta mellette vagyok, és vigyázok rá. A testőre lettem.
Karakterkép:
Jared Leto
Korszak: Alternatív jelen